2015.09.16. Felhős

sziaasztok.. :) de rég nem írtam, már hiányzotam-tok vagy ilyesmi....

Az elmúlt napokban az energiamintázatom természetesen olyan környezetben időzött, aminek a múltbeli emlékei naná, hogy kiváltották a megszokott gondolatokat, érzelmeket…
itt voltam a Föld nevű bolygón… forgott az is, meg a saját kis lemezem is, bááár közben néha eszembe jutott, h tán le kéne állítani...
na neeem a Földet, nyugi…  
szóval több részletében is nem tetszett a műsor…
van néhány lemezem, van néhány gondolati-érzelmi rutin-katyvaszom,
amit úgy kikukáznék már lassan…
mert ha van energiám, akkor használjam is már, próbálgassam már hol vannak a határaim…
a Van elfogadása ugye nem egyenlő azzal, h nem teszünk meg mindent, hogy élethelyzetünkön javítsunk…  és ugye bölcsen felismerjük, hogy mi az, amin nem tudunk, vagy nem akarunk változtatni, azt tekintjük alaphelyzetnek, kiindulópontnak, és onnan indítva hozzuk ki a legjobbat a helyzetből… ha felhők vagyunk, ugye fúj minket a szél…

olvastam a Hebb törvényéről… ez egy neurológiai elmélet és azt állítja, h azok az idegsejtek, amelyek együtt szikráznak fel, azok összekapcsolódnak, és ha újra és újra ugyanazokat az idegsejteket hozzuk működésbe, akkor egyre könnyebben fognak egyszerre szikrázni, és egy idő után hosszú távú kapcsolat alakul ki közöttük..
szóval járni fognak, aztán házasság…
na most ezt hívják behuzalozásnak…
ha ugyanazokat az idegi mintázatokat hozzuk működésbe, akkor ugyanúgy éljük az életünket… nem tudjuk másként na!
hát ha én figyelek, h ne szoruljak be egy kereszteződésben a pirosnál, akkor a torkát átharapnám annak, aki csak befurakszik a taplója, és a zöldnél ott áll keresztben, és uuuu… na és akkor jön az össznépi anyázós dudakoncert… és mindig azt gondolom, h ez figyelmetlen-törtető-paraszt-bunkó, és mindig az érzem, h felmegy bennem a pumpa… aztán meg azt, hogy kiröhögöm magam emiatt.. 
hahaha!!! nem elég, hogy itt állok a tapló miatt, még érezzem is rosszul is magam közben???!! na, akkor ő meg azt hiszi, h rajta gúnyos mosolygok, amitől olyan kis lila lesz a feje, de hát ez MVP. (másvalaki problémája) .....
szóval ez a szitu is nálam korrektül be van huzalozva, a külső ingerre roppant könnyen érzem már ezredszerre ugyanazt…
és itt van az ördögi kör… az agyam és a környezet egysége…
ezt tapasztaltam egyszer, ezért ha ezt látom ezt érzem mindig… nincs mese…  neurokémiai értelemben függővé váltam a bunkó autóstól, azaz a külső környezetemtől…  kialakult a személyiségem ezen része, és egy állandó mentális szignált sugárzó robot lettem… lehet erre azt mondani, hogy csak a megszokott kerékvágásban halad az életem… de ez engem nem nyugtat meg… 
sőőőt felcukkol… másmilyen kerékvágást akarok… határozottan vágyom rá, hogy minden lütyő energiamintázat figyeljen rá, hogy átfér-e a zöldjén bakker…
nah… tehát itt ez a körforgás, amitől olyan piszkosul ÉÉÉnnek érzem magam, csak éppen uncsi már a robot-szerep… de állítólag van egy jó hír…  lehet rajta változtatni… lehet másik kerékvágásban élni, és akkor nem az autó, hanem a sivatagi gondolás okoz forgalmi dugót…
na de tényleg:
a valóság kvantummodellje azt állítja, hogy a személyiségünk (gondolati kupacunk) teremti meg a személyes valóságunkat. Tehát ha változást szeretnénk az életünkbe, akkor semmi dolgunk, csak meg kell változtatni magunkat.
de jó… az könnyű… mert emberek milliárdjainak a megváltoztatását őszintén szólva cseppet reménytelennek láttam… de csak magamat kell… egy kis áthuzalozás… nem nagy ügy…  hát okés… mint az Idétlen időkigben a csóka…  uncsik ezek a végtelenül egyhangú pocsolyák…
kis gondolati váltás éééés…
átrepülök felette…

(ez a vígjáték még valami zen könyvben is benne volt, mert olyan ihajla szinten is van mondanivalója)

 

 

 

 

Oldal: Felhős
Egy kvantummechanikus küzdelmei - © 2008 - 2024 - lujzazen.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat